"lapos-tv-k"
"megéri megjavítani?" ......természetesen!

A jelenleg kapható készülékek jelentős része LCD-technológiával készültek. Sok tévhit kering az elnevezésekben, ami szintén egy PR-fogás a kereskedelem részéról.
LCD (Liquid Crystal Display) Folyadékkristályos képernyő. A folyadékkristályos kijelzők őse a kvarcórákban fordult elő először. Folyadékkristállyal már 1911 óta kísérleteznek, működő LCD monitor az 1960-as években készült először.
Az LCD működési elve: két, belső felületén mikronméretű árkokkal ellátott átlátszó lap közé folyadékkristályos anyagot helyeznek, amely nyugalmi állapotában igazodik a belső felület által meghatározott irányhoz, így csavart állapotot vesz fel. Ezen anyag fénytörését változtatják annak feszültséggel vezérelve. Minden egyes képpontot, pixelt mátrix-típusú meghajtással a kijelzőbe integrált tranzisztorokkal hajtanak meg.( TFT (Thin Film Transistor) Vékonyfilm Tranzisztor.)
Ahhoz, hogy képet kapjunk, a TFT-lapot összetett fehér fénnyel kell megvilágítani, ami:
- első szériákban CCFL-csövekkel (cold cathode fluorescent lamp, azaz fénycső) világítottak meg. A csövet nagyfeszültséggel, inverterekkel hajtják meg.
- a mai készülékekben a LED-ek alacsony gyártási költsége miatt a háttérvilágítást LED-ek végzik.
Az OLED TV (szerves fénykibocsátó dióda) a televíziókban alkalmazott technológia, amely szerves fénykibocsátó diódákat használ a képek megjelenítéséhez a képernyőn. Elektromosság hatására minden dióda önállóan világít, ez széles színskálát hoz létre. Képe a közvetlen fénykibocsátás miatt jobb, mint az LCD-tv-knek, de az ára még magas és a szervizellátása is még gyerekcipőben jár.